madár istván

Tényleg 6,5 milliárd dollárba fájnak nekünk az orosz szankciók?

Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatása kapcsán felélénkültek a viták arról, hogy mekkora károkat okoznak a magyar gazdaságnak az orosz szankciók. Miután megismertük a külgazdasági minisztérium (KKM) 6,5 milliárd dolláros becslését, illetve a számítás mögött álló részleteket, bemutattuk, hogy a veszteség valójában egy nagyságrenddel kisebb lehet. A kormány a becslése mögött álló indoklást el is engedte, de a számot nem: egy másik fajta megközelítéssel megint hasonló eredményre jutott. A számítás azonban hasonló hibákkal terhelt, mint korábban. De melyek is az orosz térség azon gazdasági specialitásai, amelyek közrejátszottak a külkereskedelmi kapcsolatok visszaesésében?

Ha most nem ruháznak be a magyar cégek, akkor soha

Erősödött a beruházási kedv a cégek körében tavaly év végén - derül ki az Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kérdőíves felmérésének eredményeiből. Bár a számok abszolút értékben nem jeleznek igazán nagy konjunktúrát, van olyan adatsor, ami valóban a fejlesztési igények növekedését jelzi.

Nem hiszed el, mennyire ártanak nekünk az orosz szankciók

A héten több illetékes politikusunk is nyilatkozott arról, hogy az Oroszország elleni szankciók milyen súlyos károkat okoznak Magyarországnak. Úgy tűnik azonban, hogy a veszteségeket finoman szólva is eltúlozták. Számításaink szerint az exportban elszenvedett veszteséget a külgazdasági minisztérium durván túlbecsülte, és teljesen indokolatlanul teljes egészében a szankciókhoz kötötte, miközben a nagy részének ahhoz semmi köze sem volt.

Belerokkanhat Magyarország az autóipari forradalomba

Az autóiparban végbemenő forradalom kiemelten érintheti Magyarországot is, hiszen a kormányzati szándékkal összhangban, az ágazat rendkívüli ütemben bővült az elmúlt években. Cikksorozatunk hatodik részében arra kerestük a választ, hogy a feltételezhető változások hogyan hathatnak a magyar gazdaságra, milyen kihívásokkal kell megküzdenünk és miben bízhatunk.

Jöjjön a harmadik Széll Kálmán Terv!

Nem kell még temetni az idei magyar gazdasági növekedést, visszatér a 3 százalékos növekedési ütem, főleg, ha a múlt heti bérmegállapodás elemeinek hatását figyelembe vesszük. A magyar gazdaság versenyképességét azonban kell és lehet is javítani a hosszú távú növekedés érdekében - derült ki a Portfolio Palotai Dániel és Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatóival készített interjújából, melyet annak kapcsán készítettünk, hogy az általuk jegyzett Versenyképesség és növekedés című kötetben megfogalmazott javaslatokból egyre többet karol fel a kormány. Palotai Dániel szerint a harmadik Széll Kálmán Tervre mindenképpen szükség van, a járulékcsökkentés jó irány, de tovább kell lépni az egyszámjegyű szja irányába. Virág Barnabás úgy véli, hogy a társasági adókulcs csökkentése kedvezőbb helyzetbe hozza Magyarországot a világban jelenleg zajló adóversenyben. Szerinte a hitelezést segítené a garanciarendszer fejlesztése, amivel kapcsolatban a jegybank szintén megtette konkrét javaslatait.

Nyolc ok, amiért jöhet az újabb világválság

A válság mélypontja óta nem volt olyan időszak a világgazdaságban, amikor ennyi akut téma foglalkoztatta volna a szakmai közvéleményt. A tőke- és pénzpiaci befektetők és a makroközgazdászok egymással versengve ráncolják a homlokukat, amikor a kockázatokat kezdik sorolni. Összeszedtük a világ előtt álló legfőbb kihívásokat.

Megvan a csodaszer a munkaerőhiány ellen?

A magyar bérekre rakódó elvonásokat ismerve aligha lehet a munkáltatói járulék csökkentése ellen érvelni. Az azonban már nem annyira egyértelmű, hogy ettől az eszköztől a munkaerőhiány problémájának hatékony kezelését kell várnunk. Ráadásul - annak ellenére, hogy az utóbbi időszakban folyamatosan növekvő költségvetési mozgástérről beszélhettünk - egyelőre pénz sincs rá.

A magyar olimpiai teljesítmény - Ahogyan eddig még nem láttad

Előkelő hely az éremtáblázaton, de két hellyel való visszacsúszás London óta. Sok arany, kevesebb ezüst, bronz. Hogyan értékeljük az olimpiai szereplést? Szeretjük mondogatni, hogy népességarányosan és a gazdagságunkhoz viszonyítva nagyon jók vagyunk. Megnéztük, mennyire. A lényeg: bár nem vagyunk egyedül, de Magyarország tényleg erőn felül szállítja az olimpiai érmeket.

Tényleg csak a budapestiek gazdagodnak az országban?

A közelmúltban több napilapban, blogon is végigfutott egy olyan adatsor, ami alapján kijelenthető: a magyar gazdasági növekedés csak az ország egy szűk területén érezhető, a többi helyen zajlik a leszakadás. Utánagondolva a számoknak azt mondhatjuk: a dolog minimum gyanús.

Örüljünk-e a munkaerőhiánynak?

Egyre nagyobb a munkaerőhiány Magyarországon, ugyanakkor ennek a logikus következményei csak részben látszódnak a gazdaságban. Tényleg, mik is azok a "logikus következmények"?

Jön az autógyártás új korszaka Magyarországon

Az Audi év eleji, illetve a Mercedes mai bejelentése egyértelművé teszi, hogy nincs vége Magyarországon az autógyártás felfutásának. A következő években akár 50%-kal is növekedhet a magyar szalagokról leguruló gépkocsik száma. A járműgyártó fejlesztések önmagukban az export 10%, illetve a GDP 2% körüli emelkedését hozhatják az évtized második felében.

Megállt a magyar gazdaság egyik legaggasztóbb folyamata

Másfél év zsugorodás után idén az első negyedévben minimálisan emelkedtek a magánszektor beruházásai. Számításaink szerint a nemzetgazdasági beruházások év eleji nagy visszaesése kizárólag az EU-források elapadásának hatására összezuhanó kormányzati beruházások következménye, a versenyszféra végre nem járult hozzá negatívan a trendhez.

Meg lehet-e puccsolni a Brexitet?

Politikai, gazdasági zűrzavart jósolnak "első körben" Nagy Britanniának a Brexit hatására. Meglehet, lesz egy nulladik kör is, ami hasonló eredménnyel fenyeget.

Vajon hogyan döntenek ma a britek?

Van egy csomó közvélemény-kutatási adatunk, amik nem érnek semmit. Vagy ha mégis, akkor sem mutatnak semmi olyat, amiből okosabbak lehetnénk. Britannia választ, a tét Európa.

Jön a Brexit, de mi ez a nagy para?

Ha meg is szavazzák a britek az Európai Unióból való kilépést, elvileg a következő két évben nem kell, hogy ennek a közvetlen hatását lássuk. A piacok mégis idegesek, és megvan rá a jó okuk.

Káldor-díjat kapott a Portfolio vezető elemzője

Makrogazdasági csapatunk vezető elemzője, Madár István nyerte el a 2015. évi Káldor-díjat. Az elismerést péntek délelőtt Bod Péter Ákos, a Káldor-díj bíráló bizottságának elnöke adta át kollégánknak.

Óriási fordulatot hajt végre a kormány: megvan az oka!

Teljesen új gazdaságpolitikai mix alakult ki Magyarországon az elmúlt hetekben annak köszönhetően, hogy mind a jegybank, mind pedig a kormány fordulatot hajtott végre. A magyar jegybank attól tart, hogy Magyarország a cseh csapdahelyzet felé sodródik és ezt úgy lehet megakadályozni, hogy hazánk rossz fiúvá próbál válni. Egyáltalán nem biztos, hogy ez az új mix igazolható már most és az is elképzelhető, hogy a jegybank ezúttal is a nyereségességi szempontokat tartja szem előtt, ezen szempontok előtérbe helyezése pedig egyáltalán nem vezet egészséges gazdaságpolitikához.

Így festenénk az EU-támogatások nélkül

Lényegesen kisebb növekedést produkált volna a magyar gazdaság az elmúlt években az uniós támogatások nélkül. A transzferek hiányában a nemzetgazdasági beruházások folyamatosan apadnának, illetve nagyobb mértékű lett volna a régió gyorsan fejlődő országaitól való leszakadásunk. Van még időnk javítani.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Egy egész fegyvernemnek kell szembenéznie az új trónkövetelővel: bemutatkozik az RHC-155
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility